Ghémes Ferenc

118. Ghémes Ferenc, gyalogos tiszt

Feltehetően Bornemissza Gergely parancsnokságával érkezett meg az egri várba és vett részt az 1552-es harcokban, vélhetően a külső vár falainál. Az 1552-es ostrom előtti időkből semmilyen adatunk nincs róla. Tinódi nem tünteti fel a nevét krónikájában. A vár védelmében pontos rangját, beosztását nem ismerjük. 1553. február 15-én Grazban Bornemissza Gergely a királyhoz intézett előterjesztésében azt kérelmezte, hogy Filep Demeternek és Ghémes Ferencnek, akik a török ostrom során szerinte férfiasan és hűségesen szolgálták az uralkodót, és akiket a két új egri gyalogszázad kapitányainak javasolt, az asztalpénzét 15 magyar frt-ról 20-ra emeljék fel. Bornemissza a királyi gyalogosokat úgy osztotta meg, hogy a nagyobbik, körülbelül 150 főnyi század kapitánya Ghémes Ferenc, a kisebbik, nagyjából 100 főből álló századé pedig Filep Demeter lett. Ezt a tisztséget Ghémes 1560. márciusáig töltötte be. Gyalogszázadát Ardai Nagy Antal és Nagy Lukács vette át. Az 1550-es években Ghémest és Filepet egyaránt a várat megillető búza- és bordézsmák bérlői között találjuk. Mindketten hangadói voltak a vár katonáinak fizetetlensége miatt erélyesen fellépő tiszteknek, bár az 1553. április 7-én a király számára íródott kérelemben nem került feltüntetésre a neve. Lehetséges, hogy akkor még egyszerűen nem akart szerepet vállalni az uralkodónak írt kérvényben. 1553 őszén a zsold nélküli egri katonák képviseletében Dengeleghy Gáspár és Filep András jártak követként Bécsben, és vitték magukkal Zolthay István lovaskapitány és Somogyi András lovastiszt, továbbá Filep Demeter és Ghémes Ferenc gyalogos kapitányok panaszos levelét a királyhoz. Egy oklevél szerint 1559. márciusában hat lovasával és százötven gyalogosával a külső várban teljesített szolgálatot. 1560 márciusától a két kapitány már nem állt a két királyi gyalogosszázad élén, hanem a Zolthay István parancsnoksága alatti huszárcsapatban háromlovas tisztként szolgálták az egri várat tovább, sőt 1562-ben már a kedvezményezett huszártisztek sorában találjuk őket, akik meghatározott évi fizetés mellett még terménybeli juttatásban is részesültek. 1562 júliusában Ibrahim budai pasa megostromolta a királyi csapatok által védett Szatmár (ma: Románia) várát. A várat felmentették, azonban a harcok miatt Szatmár és Németi városok porig égtek. Az egriek közül Baksay Tamás, Ghémes Ferenc és Káthay Ferenc százötven lovassal vettek részt a Szatmár környéki harcokban, s ennek során Rozsály (ma: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye) felmentésében volt jelentős szerepük. 1564. március 26-tól, Mágóchy Gáspár egri főkapitányi kinevezésétől Ghémes volt a katonai másodhelyettes Káthay Ferenc után, 1567. április 24-től pedig katonai helyettes 1569 júniusáig, valamint 1569. április 24-től udvarbíró, azaz provizor volt 1571. április 1-ig.

1557-ben az egri Piac utcai házadózók listáján írták össze. Az 1562. évi várleltár szerint a belső várban lakott, háza mellett egy prágai szakállas puskát jegyeztek fel.

A nagy karriert befutó katona, akinek az édesapja János volt, a testvéreivel, Péterrel, Pállal, Mátéval, Alberttel és Jánossal együtt kapott címeres nemesi levelet, azaz armálist I. Ferdinánd királytól 1555. december 6-án. Később az uralkodó jóvoltából tekintélyes birtokok gazdája lett. 1556. március 9-én Alaghy Györggyel elnyerte a lázadónak minősített Bebek György Heves vármegyei birtokait, Adácsot és Hortot, utóbbi helyen egy kúriával. 1557-ben, Pest vármegyében Irsa (ma: Albertirsa része) birtokosa lett. 1560. május 18-án Ferdinánd király meghagyta Verancsics Antal egri püspöknek, hogy az óbudai klarisszák Cegléd környéki birtokait Gémes Ferencnek és egy társának, mint megbízottaknak adja át. 1561-ben a Külső-Szolnok vármegyei Kiskaba (ma: Túrkeve és Kisújszállás között, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) birtokosa volt, az ebben az évben történt összeíráson nem jelent meg. Egy 1561. február 4-én, Bécsben kelt oklevél szerint I. Ferdinánd király Gémes Ferencnek és Vitéz Jánosnak, egri katonáknak adományozta tetszése szerinti időre a Ráckeve városához és a Csepel-szigethez tartozó officiolátust. A két helyről befolyt jövedelmeket az egri várnagynak voltak kötelesek beszolgáltatni, az esedékes díjazást e tisztükért pedig tőle kapták. A király szigorú parancsba adta, hogy a térség lakosságát ne róják meg semmilyen új teherrel. 1562. március 8-án a király meghagyta Pest vármegyének, hogy Révay Mihály és atyafiai kérésére vonja perbe Gémes Ferencet és Alaghy Györgyöt, amiért azok elfoglalták és használták a Révayak Adács, Ecséd, Gyöngyösoroszi, Hort és Szűcsi Heves vármegyei falvakban lévő birtokait. 1563-64-ben a Nagykunságban Kiskabát birtokolta Kerecsényi László gyulai várkapitány levele alapján. 1564-ben és 65-ben Gemes, illetve Ghemes ellen a nádori helytartó vizsgálatot folytatott, hogy miként került a zavaros időkben a birtokába más személyek mellett a kincstár tulajdonához tartozó Kecskemét városa. Geömes 1568-tól Pétervására birtokosa volt, amit utóbb 1574. október 18-án a király Mágóchy Gáspárnak adományozott 3000 frt lefizetése ellenében. 1569-ben az egri káptalan előtt tiltakozott Kenderessy Boldizsár az ellen, hogy a ládi és az újhelyi Ágoston-rendiek Kenderesen lévő birtokát négy évre Ghémes Ferencnek és Balay Istvánnak elzálogosították. 1570-ben az összeírások szerint Túrkabát, azaz Kiskabát birtokolta Ghémesi Ferenc.

Feltehetően röviddel 1571. április 1. előtt halt meg. Egy 1592-es oklevélben említett Ghemes György, egri katona valószínűleg a fia, vagy közeli rokona volt.

A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés

Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.