Tinódi Lantos Sebestyén

1. Tinódi Lantos Sebestyén

Tinódi Lantos Sebestyén magyar nyelven írt művei, az Eger vár viadaljáról való ének história és az Egri historiának summája nélkül elképzelhetetlen Gárdonyi Géza Egri csillagok-ja vagy Csiffáry Gergely munkája az 1552-es egri várvédő hősök névsorával kapcsolatban. Tinódi nemsokkal a harcok után, 1552 telén tartózkodott az egri várban, ahol a maga szemével figyelhette meg az ostrom során súlyosan megsérült falakat, bástyákat és palánkokat, a romba dőlt épületeket, a félig megsemmisült, egykor híres szépségű székesegyház maradványait, és személyesen találkozott, beszélgetett az egri hősökkel első kézből átvéve az ostrom és a várvédők történetét. Sok egri hős nevére és sorsára vonatkozóan csak az ő tudósításából szerezhetünk adatokat. Több esetben Tinódi művei adnak segítséget a modern régészeti kutatásoknak is a mai napig. Fenti művei nem elsősorban irodalmi jelentőségűek, a részletek bemutatása, a hadi tudósítás minél hitelesebb előadása volt a célja kortársai és az utódok részére, amit a korszak igényeinek megfelelően szórakoztató formában, lehetőleg mindenki számára közérthetően szeretett volna továbbítani. Az 1553-as év első felében, Kassán fejezte be Eger ostromáról szóló énekeit.

Munkájának elismeréseként 1553. augusztus 25-én Tinódi Lantos Sebestyén deák címerlevelet kapott I. Ferdinánd királytól Farkas, Sándor, Károly, Margit és Judit nevű gyermekeivel egyetemben. A nemességet Nádasdi Tamás közbenjárása eredményeként kapta meg az uralkodótól.

A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés

Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.