1. Tinódi Lantos Sebestyén
Tinódi Lantos Sebestyén magyar nyelven írt művei, az Eger vár viadaljáról való ének história és az Egri historiának summája nélkül elképzelhetetlen Gárdonyi Géza Egri csillagok-ja vagy Csiffáry Gergely munkája az 1552-es egri várvédő hősök névsorával kapcsolatban. Tinódi nem sokkal a harcok után, 1552 telén tartózkodott az egri várban, ahol a maga szemével figyelhette meg az ostrom során súlyosan megsérült falakat, bástyákat és palánkokat, a romba dőlt épületeket, a félig megsemmisült, egykor híres szépségű székesegyház maradványait, és személyesen találkozott, beszélgetett az egri hősökkel első kézből átvéve az ostrom és a várvédők történetét. Sok egri hős nevére és sorsára vonatkozóan csak az ő tudósításából szerezhetünk adatokat. Több esetben Tinódi művei adnak segítséget a modern régészeti kutatásoknak is a mai napig. Fenti művei nem elsősorban irodalmi jelentőségűek, a részletek bemutatása, a hadi tudósítás minél hitelesebb előadása volt a célja kortársai és az utódok részére, amit a korszak igényeinek megfelelően szórakoztató formában, lehetőleg mindenki számára közérthetően szeretett volna továbbítani. Az 1553-as év első felében, Kassán fejezte be Eger ostromáról szóló énekeit.
Munkájának elismeréseként 1553. augusztus 25-én Tinódi Lantos Sebestyén deák címerlevelet kapott I. Ferdinánd királytól Farkas, Sándor, Károly, Margit és Judit nevű gyermekeivel egyetemben. A nemességet Nádasdi Tamás közbenjárása eredményeként kapta meg az uralkodótól.
A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés
Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.