104. * Figedy János, az egri káptalan lovas főhadnagya
A nemesi származású, a XVI. század közepétől noszvaji előnevű és Borsod vármegyei Figedy család nevét Fügedy alakban is közlik a történelmi munkák. Nevük eredete valószínűleg a mai Nagyfügedre, egy Heves vármegyei községre vezethető vissza. A családtörténeti kutatások szerint Figedy János nagyapját Fábiánnak, édesapját Péternek, testvéreit Györgynek és Lászlónak hívták. Feltehetően rokona volt Fügedi Erzsébet, Bornemissza Gergely első felesége. Valószínűleg a rokona lehetett az a Phigedi Gábor, aki Tinódi szerint Becse várát védte haláláig az oszmánokkal szemben 1551-ben. Felesége Drugeth Krisztina volt, akinek testvérét, Zsófiát szintén egy Figedy, András vett el nőül.
Tinódi szerint 1552-ben az ostrom előtt az egri káptalan száz gyalogosából megegyezve a fizetésben csak huszonheten csatlakoztak a védőkhöz fygedi Ianoſ vagy Phigedi Ianos vagy Ianoſ vagy Phygedy Ianos vezetésével. A várszámadás szerint 1552-ben Szíjgyártó János vezette az egri káptalan kilenc gyalogosát az egri vár védelmére. Az ellentmondás feloldása az lehet, hogy Figedy és huszonhét katonája nem az ostrom előtt közvetlenül, hanem talán korábban, feltehetően már augusztusban beállt egri várvédőnek, és őket egyenesen a király nevében és költségére fogadhatták fel. Tinódi művében hadnagyként is, főhadnagyként is szerepel, itt fontos megjegyezni, hogy Tinódi a két szót gyakran egymás szinonimájaként használta. A külső vár északi és keleti oldalán vezette a védelmet Bornemissza Gergellyel és Zolthay Istvánnal együtt. Részt vett a legelső kiütésben az Ostoros-erdőnél, továbbá az ostrom tizenkettedik napján, 1552. szeptember 22-én ott volt az ellenséges ágyúkra kitörő lovascsapatban is. Tinódi kiemelte őt is a Bolyky-torony védelméről írva, megemlítve azt is, hogy a harcok során megsebesült, egy fogát kiütötték, valószínűleg közelharc során.
Hogy a teljesen szétlőtt vár helyreállítása érdekében a rendektől sürgős segítséget kérjen, Dobó István 1552. november 20-ára a Göncre összegyűlő kilenc vármegye nemesi közgyűlésére megbízottjául őt küldte el. Várvédő vitézsége miatt később királyi birtokadományban részesült.
1554 februárjában Pethő Gáspár utódaként száz lovas kapitánya lett. Bornemissza fogságba esése után, 1554. november 15-i hatállyal egyedüli várnaggyá nevezték ki december 31-ig. Hivatalosan 1555 január elsejétől lett várnagy Zárkándy Pál mellett, júniusban azonban felmentették, ennek az volt az oka, hogy az addig vele barátságban lévő várnagytársa és a királyi ellenőr több olyan levelet küldött a pozsonyi kamarához, amelyekben gazdasági visszaélésekkel vádolták meg, többek között azzal is, hogy a karthauziak Egerben lévő, az ostrom után helyreállított malmát saját hasznára foglalta le. A vádak ellenére I. Ferdinánd 1555. december 11-én kiállított oklevelében elismerte, hogy őt, az uralkodót Figedy János egri várnagyként hűséggel és igyekezettel szolgálta, és a vár kulcsait, a rábízott felszerelést teljes egészében, hiánytalanul átadta. A várszámadás szerint 1556. január 28-ig volt hivatalban.
Nyíltan protestáns érzelmű, az egri reformáció első nagy patrónusa volt. 1555 elején egy Lőrinc nevű prédikátort fogadott be az egri várba, aki feltehetően 1560-tól Fygedy noszvaji birtokán kapott menedéket. Abban az évben Verancsics Antal egri püspök a királyhoz fordult panasszal, mert Figedy egy protestáns prédikátort tartott magánál, akinek a tanításaira az egriek is eljártak.
1557-ben Fygedy Jánost az egri Piac utcaiak házadólistáján írták össze, 1 forintot és 90 dénárt fizetett.
Miksa főherceg Figedy Jánosnak 1558. január 8-án elmaradt zsoldja miatt 2000 forint lefizetése ellenében zálogként átadta birtokként Noszvajt. A Csanád vármegyei Székegyház faluban, 1561-ben birtokosként írták össze. 1564-ben Noszvajon eladott egy Galambos nevű szőlőt, melynek adásvételi szerződésében a családneve Figedhy-ként került feltüntetésre.
1566 áprilisában Mágócsy Gáspár és Fügedy János vezetésével 500 egri végvári vitéz és 140 hajdú Hatvan közelébe vonultak, és annak környékén Dzsafer agát sikeresen lesre csalták és elfogták.
Kovacsóczy Farkas feljegyzése szerint Egerben nemes Joannes Fighedy, akit a hadviselésben igen tapasztalt embernek írtak le, 1566. december 29-én meghalt, másnap eltemették. Halála és temetése után noszvaji birtokát felesége, Drugeth Krisztina, majd 1578 után a gyermekei, Anna, Imre, János és Mihály örökölték.
Egerben utcát neveztek el róla a vártól északra.
Az 1968-ban bemutatott, Egri csillagok című filmben Figedy János szerepében Pándy Lajos látható.
A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés
Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.