Nagy Balázs

236. Nagy Balázs, lovas tiszt

Az egri várvédők közül két Nagy Balázst ismerünk. Az egyikőjük egri gyalogos kapitány, a másik egri lovas tiszt volt az 1552-es ostrom idején. 1548-ban a Nógrád vármegyei Homokterenye (ma: Mátraterenye része) birtokosa volt, 1549-ben pedig a Borsod vármegyei Nyárád faluban (ma: Mezőnyárád) volt egy portája az egyik vagy a másik Nagy Balázsnak. 1548-ban a Kishevesi kerületben dézsmaszedőként tevékenykedett Blasius Naghj, akinek a társa István deák volt Egerből. Az 1552-es várvédők sorában Tinódi a lovas tisztek között jegyzi meg nagy Balas nevét. Az ostrom után, 1553. január 1-től Pethő Gáspár huszárszázadában szolgált háromlovas tisztként. 1553-ban az Abaúj vármegyei Restében (ma: Szlovákia) volt birtoka Nagy Balázsnak. 1553. január 1-től, az uralkodó rendeletére Pethő Gáspár parancsnoksága alatt 150 társával Nagyváradra vonult, a veszélyeztetett végvár védelmének megerősítésére. 1554. április 1-én visszatért Egerbe. Személye valószínűleg azonos azzal a Nagy Balázzsal, akit 1554. október 17-e után a Pásztó közelében lezajlott ütközetben Bornemissza Gergely és Zolthay István mellett foglyul ejtettek az oszmánok. Bornemisszával együtt őt is útnak indították Budáról 1554. november 3-án társaival, 39, szintén Pásztónál fogságba esett egri vitézzel együtt az Oszmán Birodalom fővárosába, Isztambulba, ahová 1554. december 12-én érkeztek meg. Őt és Bornemisszát megérkezésük napján, déltájban bemutatták az isztambuli helytartó pasának, majd pedig mindkettőjüket a Jedikulába, azaz a Héttorony nevű börtönbe zárták, a többieket a birodalom más részeibe vitték. 1555 szeptemberében ők ketten levélben fordultak az uralkodó, I Ferdinánd isztambuli követeihez megfelelő élelmezésük érdekében. Bornemissza Gergelyt 1555. szeptemberében kivégezték, Nagy Balázs egri lovas tiszt későbbi sorsára vonatkozóan azonban eddig nem került elő adat.

A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés

Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.