Nagy Balázs

236. Nagy Balázs, lovas tiszt

Az egri várvédők közül két Nagy Balázst ismerünk. Az egyikőjük egri gyalogos kapitány, a másik egri lovas tiszt volt az 1552-es ostrom idején. 1548-ban a Nógrád vármegyei Homokterenye (ma: Mátraterenye része) birtokosa volt, 1549-ben pedig a Borsod vármegyei Nyárád faluban (ma: Mezőnyárád) volt egy portája az egyik vagy a másik Nagy Balázsnak. 1548-ban a Kishevesi kerületben dézsmaszedőként tevékenykedett Blasius Naghj, akinek a társa István deák volt Egerből. Az 1552-es várvédők sorában Tinódi a lovas tisztek között jegyzi meg nagy Balas nevét. Az ostrom után, 1553. január 1-től Pethő Gáspár huszárszázadában szolgált háromlovas tisztként. 1553-ban az Abaúj vármegyei Restében (ma: Szlovákia) volt birtoka Nagy Balázsnak. 1553. január 1-től, az uralkodó rendeletére Pethő Gáspár parancsnoksága alatt 150 társával Nagyváradra vonult, a veszélyeztetett végvár védelmének megerősítésére. 1554. április 1-én visszatért Egerbe. Személye valószínűleg azonos azzal a Nagy Balázzsal, akit 1554. október 17-e után a Pásztó közelében lezajlott ütközetben Bornemissza Gergely és Zolthay István mellett foglyul ejtettek az oszmánok. Bornemisszával együtt őt is útnak indították Budáról 1554. november 3-án társaival, 39, szintén Pásztónál fogságba esett egri vitézzel együtt az Oszmán Birodalom fővárosába, Isztambulba, ahová 1554. december 12-én érkeztek meg. Őt és Bornemisszát megérkezésük napján, déltájban bemutatták az isztambuli helytartó pasának, majd pedig mindkettőjüket a Jedikulába, azaz a Héttorony nevű börtönbe zárták, a többieket a birodalom más részeibe vitték. 1555 szeptemberében ők ketten levélben fordultak az uralkodó, I. Ferdinánd isztambuli követeihez megfelelő élelmezésük érdekében. Bornemissza Gergelyt 1555. szeptemberében kivégezték, Nagy Balázs egri lovas tiszt későbbi sorsára vonatkozóan azonban eddig nem került elő adat.

A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés

Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.