392. Vitéz Ferenc, egri alvárnagy
Vitéz János és feltehetőleg Vitéz István testvére. 1549-ben már az egri vár szolgálatában állt hatlovas tisztként, Dobó István lovas csapatához tartozva. Dobó alvárnagyaként 1550. január elsejétől 1553. március 12-ig teljesített szolgálatot. Az 1552-es várszámadás szerint Franciscus Wythez az év elejétől 1553. március 12-ig összesen 59 forintot és 86 dénárt keresett.
Tinódi művében Vitez Ferencz-et viceporkolábként említette meg, és írt arról, hogy az ostrom során rövid ideig ő vette át a Szent Mihály-napi gyalogsági rohamok során súlyosan megsebesült Pethő Gáspár feladatait az Ókapunál.
Szolgálata jutalmaként egy társával közösen 1553. május 18-án I. Ferdinánd uralkodótól megkapta a Külső-Szolnok vármegyei Kakat községet (ma: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, Kenderes része).
Bornemissza Gergely és Zárkándy Pál, egri várkapitányok 1554. április elején levelet küldtek Nádasdy Tamás nádornak, segítségét kérték Vitéz János ügyében, aki pénz hiányában nem tudta kiváltani oszmán fogságba esett testvérét, Vitéz Ferencet.
Később, I. Ferdinánd király 1555. április 28-án kelt határozata szerint, mivel Vitéz János továbbra sem tudta váltságdíj megfizetésével kiszabadítani testvérét, az uralkodó elrendelte, hogy fordítsák erre a célra az 1555. február 1-én elhunyt Újlaki Ferenc egri püspök Egerben lévő javait.
Valószínű, hogy meghalt az oszmán fogságban, egyrészt mivel nem szerepel a neve a későbbi egri várszámadásokban, másrészt az egri püspökség 1558 januárjában készült jövedelem-összeírása szerint akkor a Külső-Szolnok vármegyei Kakat községet Vitéz János a másik testvérével, Vitéz Istvánnal birtokolta közösen.
A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés
Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.