3. Csiffáry Gergely
Csiffáry Gergely munkássága
Ezt az írást egy személyes vallomással szeretném kezdeni. Amikor először hallottam eme honlap gazdájának ötletéről, hogy a gyermekkoromban nekem is oly kedves Schenk-katonák segítségével szeretne emléket állítani az Eger várát 1552-ben a török túlerővel szemben megvédő hősöknek, sőt ahogy gyermekként gondoltam rájuk: HŐSÖKNEK, így csupa nagybetűvel, kíváncsisággal vegyes izgalom fogott el. Milyen jó ötlet! – gondoltam akkor, de azért elfogott egy kis kételkedés. Hogy lehet ezt megvalósítani? Igaz ugyan, hogy ott van Gárdonyi Géza remekbe szabott regénye, amit talán minden ember ismer ma Magyarországon, és nekem személy szerint is meghatározó élmény volt az Egri csillagok, de elég lesz-e ez az egy forrás a szereplők megjelenítéséhez? Azzal persze tisztában voltam, hogy Gárdonyi alapos kutatómunkát végzett, és a mű főbb szereplői általában létező személyek, akik valóban részt vettek a harcokban, valamint tudtam, hogy a regény különböző kiadásaiban megtalálható lista rajtuk kívül még nagyon sok nevet tartalmaz.
Gárdonyi az első névsort még 1902-ben publikálta a Budapesti Hírlap hasábjain, majd ez többször javítva, kiegészítve került a különböző regénykiadások végére. Mondhatni haláláig dolgozott ennek tisztázásán, pontosításán, hiszen a végső verziót már csak fia, dr. Gárdonyi József apja végakaratára hivatkozva illesztette az 1923-as kiadás végére. Gárdonyi számára forrásul feltehetőleg Barabás Samu 1888-ban megjelent forrásközlése és bizonyosan Tinódi Lantos Sebestyén munkája szolgált.
Ez a 289 vagy 293 fős lista, amely a különböző kiadásokban eltérően jelenik meg – nem szoros alfabetikus sorrendben – nem csak a várvédők nevét, hanem esetenként a haláluk, sebesülésük körülményeit is tartalmazza. Ezek a listák azonban nem pontosak, előfordulnak benne olyan személyek, akiknek a neve helytelenül, vagy többször, különböző névváltozatban is szerepel.
Ezekkel a listákkal kezdett el foglalkozni dr. Csiffáry Gergely (1948-2014) történész-levéltáros-muzeológus, aki azonban messzebb ment annál, minthogy Gárdonyi szövegének kritikai javítását közölje. Ő hosszas kutatómunkával járt utána az egyes személyek életrajzi adatainak. Nemcsak javította a korábbi listák elírásait, hanem új adatokkal egészítette ki azokat, melyből az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyvének 2003-as számában Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” címen egy tanulmányt is közölt. Így ismerünk most már név szerint 356 szereplőt az 1552-es várvédők közül, és az Egri csillagok című regény mellett ez a tanulmány adja az alapját a honlapon megjelenő „személyek életrajzának”. Ezért érdemli meg Csiffáry Gergely, hogy egy saját figurát kapjon Tinódi és Gárdonyi mellett, hiszen ha nem is írt mindenki számára ismert krónikát vagy regényt, de munkájával hozzájárult, hogy a múlt szereplői megelevenedjenek előttünk és sok érdekes információt tudjunk meg róluk. Csiffáry Gergely azt vallotta, hogy az írott szónak komoly hatása, az író embernek pedig felelőssége van és a történésznek főleg, mert bármely leírt hamis információ később félreviheti a jövőbeli kutatásokat.
Csiffáry Gergely igazi hevesi lokálpatriótának mondható mind élete, mind munkássága tekintetében. Egerben született és egyetemi évei után is ide tért vissza és vállalt munkát. Egyetemi tanulmányait Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte, ahol történelem-földrajz szakos tanárként szerzett oklevelet 1972-ben, viszont mint ezt egy vele készített interjúból megtudtam, nem akart tanítani, ezért jelentkezett az egri Dobó István Vármúzeum legújabb kori történész-muzeológusi állására. Itt lehetősége volt önálló kutatások folytatására, melyből első könyve született 1977-ben, ebben az egercsehi szénbánya 1901 és 1976 közti történetét írta meg. Majd ennek a műnek köszönhetően 1978-ban egyetemi doktori címet szerzett, ekkor témavezetője az a Ránki György volt, aki korábban tanára volt az egyetemi évei alatt.
Történész-muzeológusként kezdetben foglalkozott Heves megye történelmi emlékhelyeivel, de a bányaművelés, bányászéletmód, bányászkultúra tanulmányozásával is. Az 1980-as években ipartörténeti témákkal kezdett foglalkozni, ennek első gyümölcse az Egri céhemlékek című kötete, amely 1982-ben jelent meg. Ezután vált a magyarországi kézművesipar-történet elismert kutatójává. Miután a Vármúzeumból a Heves Megyei Levéltárba ment dolgozni, tovább folytathatta kutatásait és sorra jelentek meg kötetei a témában, mint A hatvani posztómanufaktúra története (1993), Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében (1996), és A bélapátfalvi keménycserép (1997). De nem hiába hallgatott az egyetemen természetföldrajzot is, ezeket az ismereteit is jó tudta hasznosítani kutatásaiban. Foglalkozott Magyarország épület-, díszítő- és haszonkőbányászatának topográfiájával és finomkerámiai, üvegipari témákkal. Így született meg élete egyik fő műve, a Magyarország üvegipara 1920-ig című könyve, mely 2006-ban jelent meg. Majd ezt a témakört folytatva megírta Az ércbányászat története a recski Lahócában (1850–1979) című könyvet 2009-ben, valamint az Egercsehi bányászkönyv – Az egercsehi szénbányászat történetének dokumentumai-t 2011-ben. De foglalkozott még a 18-19. századi magyarországi energiaválsággal és a történeti ökológia kérdéseivel is. Feleségével, Csiffáryné Schwalm Edittel, aki néprajzkutatóként dolgozott, közösen írták meg Parád monográfiáját. Azt vallotta, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy okos asszony.
Azonban a rengeteg téma mellett a várvédő hősök és azon belül Dobó István élete is felkeltette az érdeklődését, sajnos a róla szóló életrajz már csak halála után jelenhetett meg Ruszkai Dobó István életrajza címmel.
Csiffáry Gergely hitt abban, hogy a jó kutató nem körmondatokban fogalmaz, hanem olvasmányos stílusra törekszik, a tudományos munka a lényeglátástól, hitelességtől és logikától lesz értékes, amit egyszerű, közérthető formában kell az olvasó elé tárni.
Simon Béla
Felhasznált irodalom:
Csiffáry Gergely (2003): Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”. AZ EGRI DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM ÉVKÖNYVE, 239-362.
Szuromi Rita: A történész legnagyobb felelőssége az írott szó hitele. www.heol.hu, 2010.09.02.
https://www.heol.hu/heves/kozelet-heves/a-tortenesz-legnagyobb-felelossege-az-irott-szo-hitele-325433/
Szuromi Rita: Női sorsok: fegyvert fogtak és harcoltak. www.heol.hu, 2012.06.04.
https://www.heol.hu/heves/kozelet-heves/noi-sorsok-fegyvert-fogtak-es-harcoltak-445659/
Elhunyt Csiffáry Gergely (1948-2014): www.mnl.gov.hu, 2015.01.07.
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/elhunyt_csiffary_gergely_1948_2014
Szulovszky János (2015): In memoriam Csiffáry Gergely (1948-2014). NÉPRAJZI HÍREK, 44 (4). pp. 65-67.