238. Nagy Bálint, másik lovas tiszt
Tinódi művében az egri várvédők neveinek felsorolásánál kétszer is előfordul Nagy Bálint neve, mindkét esetben nagy Balint alakban. A két név feltehetően két különböző, minden bizonnyal egyaránt nemesi származású, egri lovas tisztet jelöl.
1549-ben Valentinus Nagh Heves vármegye nagyhevesi és patai kerületében volt dézsma-, azaz tizedszedő, s ugyanitt a báránytizedet is ő gyűjtötte be. Tinódi nemcsak az ostrom résztvevői közt említi mindkét Nagy Bálintot, hanem az egyikükről, minden bizonnyal Pestújlaki Nagy Bálintról azt is megjegyzi, hogy az ostrom előtt őt nevezték ki negyedmagával főlegénnyé a belső vár Dobó- és a Tömlöc-bástya közötti falszakaszán, beleértve a Föld-bástyát is. A várszámadások szerint az 1552-es ostrom alatt az egyik Nagy Bálint a várból kilopakodott az oszmánok táborának felderítésére. Az ostrom után az egyik Nagy Bálint 1553-ban előbb kétlovas, majd 1553-54-ben háromlovas tisztként, a másik, valószínűleg Pestújlaki Nagy Bálint 1553-54-ben hatlovas tisztként szolgált. Mindketten 1556-ban is még az egri várban katonáskodtak. 1553. március 13-tól, amikor Bornemissza Gergelyt és Zárkándy Pált egri várkapitánynak nevezték ki, mindkettőjüknek lett egy-egy alvárnagya, Bornemisszáé nemes Pestújlaki Nagy Bálint lett, aki a várnagyi tisztet hivatalosan közel tíz évig, 1553. július 1-től 1563. március 20-ig töltötte be. Bornemissza Gergely 1554-ben készült számadása szerint Egerben lévő háza után az egyik, feltehetőleg Pestújlaki Nagy Bálint nem fizetett 47 dénár adót, és azt törölték.
Pestújlaki Nagy Bálint vitézi tevékenységét királyi adományokkal ismerték el. Egy 1556. február 15-én, Bécsben kelt oklevél szerint Miksa főherceg azt az utasítást adta, hogy Kenderessÿ Lőrinc birtokait ne engedjék átadni az I. Ferdinánd által korábban megjutalmazott Pesthwylaki Nagy Bálintnak és társainak, amíg a birtokátadás ellen tiltakozó Kenderessÿ Boldizsár ügye le nem zárul.
1556. szeptember 17-én I. Ferdinánd adományaként Pestújlaki Nagy Bálint és még két társa együttesen megkapták a következő birtokokat: Nógrád vármegyében Gereget (ma: Egyházasgerge), Keszit (ma: Karancskeszi), Legéndet, Mihályt (ma: Mihálygerge), Nagyaranyt (ma: Karancsberény része), Heves vármegyében Alattyánt (ma: Jász-Nagykun-Szolnok megye), Bodot (ma: Tarnabod), Cserőházát (ma: Tarnazsadány része), Erdőtelket, Fogacsot (ma: Tarnaméra része), Vécset, Vezekényt (ma: Hevesvezekény) és Zaránkot, Külső-Szolnok vármegyében Kenderest és Kunhegyest (ma mindkettő: Jász-Nagykun-Szolnok megye), Pest vármegyében pedig Ságot (ma: Tápióság). Ugyanezen a napon kap az uralkodótól birtokadományt Filep Demeter is.
I. Ferdinánd parancsot adott ki 1557. június 17-én az egri káptalannak, hogy Nagh de Pesthwylak Bálint és társai ügyében, akik a tőle kapott Kenderessÿ Lőrinc-féle birtokokon, vagyis a Pest vármegyében lévő Cső (ma: Csővár), Gyál, Ság, Vacs (ma: Pusztavacs), Vata (ma: Pusztavacs része), és a Heves és Külső-Szolnok vármegyében fekvő Kenderes és Kunhegyes falubirtokokon arányos birtokfelosztást akartak tenni Kenderessÿ Lőrinc testvérével, Boldizsárral, intézkedjen. Ebben a parancsban említik meg Dengeleghy Gáspárt, mint királyi embert.
1560. október 16-án egy perben tanúként hallgatták ki az egri alvárnagyi tisztségű Nagy Bálintot.
A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés
Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.