311. Sári András, oszmán levélhordó
Az egri várszámadás tanúsága szerint Ágóról (ma: Jászágó) származott. Feltehető, hogy a szolnoki vagy az egri vár felé haladó oszmán csapatok fogták el és kényszerítették küldönci feladatokra. Minden bizonnyal jól beszélt törökül. A Szent Mihály napi ostromot követő napon, azaz 1552. szeptember 30-án ő hozta be Arszlán bégtől a megadásra felszólító levelet a várba, amiért akkor a védők azonnal börtönbe vetették, miután a levél felét megetették vele. Tinódi így ír:
„Gondolák basák, levelet írának
Utóssó napján az Szent Mihál hónak.
Sari Aneraſt az bánokhoz bocsáták,
Őket kérik, hogy az várat megadnák.
Igen hamar az várba béereszték,
De az levelet tőle el sem vevék,
Felét véle levélnek megéteték,
Felét véle ottan megégetteték,
Setét tömlöcbe vasazván vetteték.
Az szabadulás után megkérdeték,
Levelekben mi volt, tőle megérték.”
Az ostrom további részét minden bizonnyal a Tömlöc-bástya aljában töltötte. 1553 augusztusától viszont az egri vár egyik kiemelkedő kémeként teljesített szolgálatot, amiért az átlagosnál magasabb fizetést kapott. Fedőtevékenysége a borkereskedelem lehetett Jászberényben. Saáry András értékes hírszerzői munkát fejtett ki, főként Budára és Pestre járt gyakrabban. A kémkedés nem volt olcsó Eger számára, Sári néha egy-egy budai útja előtt 9, 12 vagy 15 forintot is felvett a költségeire, máskor pedig 4 rőf posztót kapott 4 forint értékben. Az egri vár szolgálatában 1557. január 11-ig állt, tevékenysége hirtelen érhetett véget, lehetséges, hogy elfogták.
Későbbi kémtevékenysége miatt megérdemli, hogy inkább fültanúként, mint résztvevőként, de helyet kapjon az 1552-es várvédő hősök között.
A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés
Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.