Szűr Máté, maklári molnár

„Aztán egy hamuszín posztóruhás ember jött, meg két nő. Mind a kettő egy-egy gyermeket vezetett.
Az emberre szíves szemmel nézett Dobó, s meg is szólította:
– Molnár, ugye?
– Maklári molnár vagyok – felelte az, szinte megüdülve a barátságos szótól. – Itt háltam az éjjel a Cifra-malomban.
– Hát ez a két nő?
– Egyik a feleségem, másik a leányom. Az a kettő meg a két kisfiam. Nem akartak elhagyni, hát, mondok, talán csak kapnak itt egy kis kuckót.”

Megtekintés

Bolyky Péter, Bolyky Tamás testvére

„S leszállott a lováról. Levette a süvegét. Hozzálépett a halotthoz, és szótlanul, búsan nézett reá.
– Isten veled, Bolyky Tamás. Állj meg az Isten előtt: mutass rá vérző sebedre, és mutass le erre a várra is.
Hajadonfővel, búsan nézett utánuk, míg csak a lámpás el nem tűnt az istállók szögleténél. Akkor ismét a lovára ült, és a másik töréshez sietett, a palota mögé.”

Megtekintés