Martinus Herman

209. * Martinus Herman, várbeli tüzérmester

1551-ben I. Ferdinánd király nevezte ki Szolnok várába, ahol ő volt az egyetlen ágyúmester. Neve gyakran Márton mesterként, azaz mint „magister Martinus bombardarius” szerepel a szolnoki forrásokban. A német katonák vezetőjével, Hanns Hamerspach kapitánnyal összeveszett, mert illetéktelenül hozott ítéletet a német kapitány egy ügyben a pattantyúsra vonatkozóan, aki ezért a királyhoz fordult panasszal. Az uralkodó Pozsonyban írt, 1552. március 29-én kelt levele törölte a kapitány ítéletét, valamint megtiltotta a további ítélkezést a mester felett, ami miatt a viszony még jobban elmérgesedett, a németek nem hagyták, hogy Márton mester elvégezze a katonai teendőit. A szolnoki vár erénytelen kapitánya, Nyáry Lőrinc helyett Castaldo védte meg a tüzért 1552. június 29-én kelt, Kolozsváron kelt rendeletében. Úgy tűnik azonban, hogy mind a király, mind annak katonai vezérének levele nem oldotta meg a helyzetet, ezért Márton mester elhatározta, hogy személyesen megy az uralkodó elé panasztételre. A szolnoki várból Nyáry Lőrinc elbocsátó levele szerint 1552. augusztus 12-i indult el, feleségét és az addig gyűjtött vagyonát hátrahagyva.

Egerben Dobó István maga elé hívatta és maradásra kérte, tekintettel arra, hogy egyetlen olyan tapasztalt tüzére sem volt a várban, mint Márton. Martinus Herman két hónapig, 1552. augusztus 24-től október 27-ig katonáskodott Egerben. Havi zsoldja 8 frt volt, amit viszont nem az egri várnak kellett fizetnie, hanem a szolnokinak, illetve a királynak. A tüzérmester segédje volt Tóth Gáspár, várbeli segédtüzér. Miután feltehetően jól tudott magyarul, a Dobó által az ágyúkhoz rendelt embereket Márton mester oktatta az ágyúk kezelésére. A folyamatos ágyútűz során sebesült meg, ennek ellenére sérülten vitette magát az ágyúkhoz. A királynak írt levelében így írt: „Én a többiekkel együtt az isteni gondviselés segítségével úgy vitézkedtem, hogy hála Istennek, az ellenség nem csekély veszteséggel volt kénytelen visszavonulni. Az ostrom alatt a törökök ágyúi rajtam is elegendő sebet ütöttek, de nem törődvén ezekkel, elgyengülten és betegen, emberekkel vitettem magamat egyik ágyútól a másikig. Ami tőlem kitelt, megtettem. Az embereket, kiket az ágyúkhoz rendeltek, de akik ezekhez csak keveset értettek, a legnagyobb igyekezettel tanítottam és nekik elegendő utasításokat adtam”. Az 1552. október 28-án kelt elbocsátó levelükben az egri kapitányok azt írták róla: „Eger védelmét jól és hűségesen szolgálta.” Leírták még, hogy tőlük Márton mester engedéllyel távozott, illetve a számára mindenütt békés átvonulást kértek az útja idejére. Az ostrom után a királytól elmaradt öt havi zsoldja kifizetését kérte. Valószínűleg német vagy osztrák származású volt.

A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés

Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.