Az Egri csillagok első, elveszett filmadaptációjáról
Az Egri csillagok filmváltozatáról mindenkinek az 1968-as Várkonyi-féle klasszikus jut az eszébe, azonban kevesen tudják, hogy az ismert játékfilmet négy és fél évtizeddel korábban megelőzte egy némafilmes adaptáció. Az ismeretlenségnek van egy erős oka is: az 1923-as „első” Egri csillagok sajnos elveszett. A Filmarchívum munkatársának 1968-as közlése szerint „néhány évvel ezelőtt még őrzött valaki néhány tekercset belőle, de ismerősei merő jóakaratból azt tanácsolták: dobja ki, mert tűzveszélyes”.
A Fejős Pál rendezte filmet egy évvel Gárdonyi Géza halála után, 1923 őszén zártkörű vetítésen mutatták be elsőként Horthy Miklós kormányzónak és családjának a gödöllői Uránia Mozgóképszínházban, majd december 6-án tartották a sajtópremiert a budapesti Royal Apollo moziban. A fennmaradt információk alapján a 2093 méter „hosszú” (azaz kb. 76 percnyi) film hat „felvonás” -ból állt, és a némafilmekre jellemző módon fejezetcímekkel látták el az alkotók a szerkezeti egységeket. Ezek – néhol szó szerinti címátvétellel – jól jelzik, hogy az alkotók hűen próbálták követni a Gárdonyi-regény cselekményét:
1. Hol terem a magyar vitéz?
2. Rabmadár aranykalitkában
3. A leláncolt oroszlán
4. Igaz szerelemnek igaz boldogság az ára
5. Amikor a pogány volt az úr Magyarhonban
6. Eger ostroma
Korabeli mozireklám
A filmet gyártóként a Magyar Kultúrház Rt. jegyezte, a rendezői feladatok mellett a forgatókönyv megírása is Fejős Pálhoz kötődött, aki Cecey Éva szerepét feleségére, Jankovszky Marára osztotta. Bornemissza Gergelyt Sziklai Béla alakította, Dobó Istvánt Bihary Sándor játszotta, Jumurdzsák szerepében pedig a későbbi hangosfilmekben is nagy sikerrel játszó Makláry Zoltánt láthatták a kortárs mozinézők. Makláry egyébként az Esti Kurir szerint a filmszerep kedvéért teljesen levágatta a haját, „egyetlenegy hajfürtnek kegyelmezett csak meg, amely tar koponyájáról villámhárítóként meredt az égnek. Így járt-kelt a városban Makláry, leborotvált fejjel, és hónapokig nem merte levenni kalapját.” A filmzenét – a rendezőhöz hasonlóan később nemzetközi karriert is befutó – Angyal László szerezte, aki a zeneszerzés mellett a hóhér színészi szerepét is magára vállalta. Érdekesség, hogy ez volt az első némafilm, amelyhez külön kísérőzenét komponáltatott a szerző.
Fejős Pál rendező
A filmötletre Jankovszky Mara színésznő később így emlékezett vissza: „Tudomásom szerint Fejős Pál, aki akkor a férjem volt, eredetileg Gárdonyi Géza A hosszúhajú veszedelem című regényét kívánta filmre vinni. Az író fiával, Gárdonyi Józseffel tárgyalva vetődött fel utóbb az Egri csillagok elkészítésének ötlete”.
Jankovszky Mara, Cecey Éva szerepében
A némafilm fő forgatási helyszíne a főváros és környéke volt, emellett a cseszneki várnál, illetve a kisbéri méntelepen forogtak a kamerák. A forgatással kapcsolatban leginkább annak volt nagy sajtóvisszhangja, hogy a Mátyás-templomban zajló felvételeknél a statiszta katonák túlságosan megörültek annak, hogy filmben játszhatnak, így végül részegen jelentek meg a forgatáson, és ez nagy megbotránkozást váltott ki a közvéleményben. Mindezt csak tetézte, hogy a papi szerepet játszó Wlassich Géza azt az érseki köntöst öltötte magára, amelyet csak koronázási alkalmakkor szokott használni a hercegprímás. A botrányos ügyre végül Lorenzo Schloppa budapesti pápai nuncius tett pontot, aki „Isten házának profanizálása” miatt engesztelő szentmisét mondott, majd engesztelő körmenetet tartott a templom körül.
Csesznek vára, az egyik fontos forgatási helyszín
A forgatásról Az Ujság-ban olvashatunk kedélyes jegyzetet (valószínűleg) Kóbor Tamás tollából: „A hűs márványfalakon hosszú kábelkígyók tekerőztek és nagybajszú, pihenő állományban levő daliák szívtak szerteszét anakronisztikus és bűzös szimfóniákat. Egy fekete szemüveges úr fennhangon diktált.
– Török Bálint a trónhoz vezeti a királynőt. A barát megsimogatja a vállát. Az udvar bókol… Hallja, eltakarodjék onnét, mert a fejéhez vágok valamit!
Ez utóbbi utasítás egy feketére mázolt szerecsennek szólt, aki túl élénken látszott érdeklődni az egyik udvarhölgy vállai iránt, amelyek bronzszínén a strandfürdő trikójának a helye zebrasávokat hagyott. A hall bal sarkában szokatlan nagy sürgésforgás volt tapasztalható. Egy fekete táblán olvasom: Első segély. Itt valami bajnak kellett történnie. Odafurakodtam én is, amit később nem bántam meg, mert kitűnő francia konyakot adtak inni. Egy félóra múlva már üres volt az Első segély sarka, mert elfogyott a konyak. Igazán nem volt többé érdemes rosszul lenni.”
Kép az elveszett filmből
A film operatőre a kiváló szakembernek számító Papp Gyula volt, aki nem sokkal később, tragikusan fiatalon hunyt el. A díszlet- és jelmeztervek Básthy István nevéhez köthetőek.
A bemutató után a Mozi és Film kritikusa így írt az elkészült filmről: „A film külsőségekben stílusosan adja vissza a történelmi kort, s a cselekményt folyamatosan adja elő. A rendezés helyenként egész kvalitásos, csak az egri vár ostrománál marad adósunk. Igaz viszont, hogy az effajta jelenetekben Cecil B. de Mille (Intolerance) meg Lubitsch alaposan elkényeztették a közönséget, úgyhogy azok monumentalitására gondolva, az egri vár ostroma primitívnek tűnik fel. A felvételek végig igen szépek, és a színészi játék is érdemes munka. Jankovszky Mara kedves, szimpatikus jelenség és szépen játszik. Nagyon tehetséges filmszínésznek bizonyult a fiatal Makláry Zoltán, aki egy félszemű törököt adott és nagy jellemfestési készségről tesz tanúságot. Bihary Sándor, Sziklay Béla, Takács Ily, Baló Elemér, Réthey Lajos, Fülöp Sándor igen jó együttest adnak.”
A Színházi Élet „az első magyar történelmi film” bemutatásának örvendett, az Egri csillagokat a „magyar Zigotó” -nak nevezte, utalva a népszerű amerikai némafilmre, az 1921-es Zigoto pénztáros-ra. A rajongó hangvételű ismertető szerint a film „monumentális, megrázó és lebilincselő lett”, amelyben „Gárdonyi Géza regényének minden poétikus szépsége hűen visszatükröződik”.
Az Uj Nemzedék című lapban még Gárdonyi Géza édesanyja, özv. Ziegler Sándorné is reagált a filmre: „Pénteken odale voltam a városba, a moziba, az „Egri csillagok” -at adták. Szép volt, szépséges volt, csak az nem volt jó benne, hogy hamar vége lett.”
A film utóélete nem csupán a teljes eltűnése miatt nem volt túl vidám. Angyal László zeneszerző így emlékezett vissza: „A filmet két tőkés: Löllbach Károly és Eckhardt Tibor finanszírozta a Magyar Kultúrház Rt. égisze alatt. A cégnek ez volt a második és egyben utolsó filmje, mert a film forgatásában tönkrement. Fejős nem tudott elszámolni velük, meg sem várta filmjének bemutatását, hirtelen külföldre utazott. (…) Egy Ergon nevű vállalat hozta forgalomba, s a József körúti Omnia mutatta be. Sajnos, a film megbukott…”
Angyal László zeneszerző
A megsárgult újságlapok csupán néhány fényképet őriznek az első Egri csillagok filmből, és sajnos valószínűleg sosem láthatunk már belőle mozgóképkockákat, ám a Gárdonyi-regény utóélet-gyűjteményében fontos pontként kell megemlékeznünk az első magyar történelmi némafilmről is.
Kántor Péter
Felhasznált források:
120 éves a magyar film: https://filmarchiv.hu/hu/120/projektek/hungarica-kutatas/nemafilm/egri-csillagok-2
Ábel Péter: A negyvenöt éves Egri csillagok, in: Magyar Hírlap, 1968. 12., 15., 9.
Bemutatták az első magyar történelmi filmet, in: Színházi Élet, 1923/51., 54.
Egri csillagok: https://www.hangosfilm.hu/filmografia/egri-csillagok
Magyar Bálint: A magyar némafilm története, Új Palatinus-Könyvesház, 2003.
Mivel szórakoznak vasárnap a Curián?, in: Az Ujság, 1923.07.17., 5.
Murai János – Pánczél György: Az újjászülető „Egri csillagok”-ról, in: Ország-Világ, 1968.05.08., 22-23.
Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig, Magvető Kiadó, 1961.
Képek forrása: Arcanum