Kamuthy Balázs

157. * Kamuthy Balázs, lovas tiszt

A Békés vármegyéből származó nemes Blasius Kamwthy 1552-ben háromlovas tisztként szolgált Egerben, az ostrom alatt a hozzávágódott kőszilánkoktól a lábán sebesült meg. A királynak felterjesztett javaslat szerint az orvosnak még nem tudott fizetni, valamint a király háláját reméli, ezért javasolták, hogy kapjon 40 frt értékű sót annak érdekében, hogy Egerben szolgáljon. Tinódi művében a neve Kamoty Balas alakban szerepel. 1552 után továbbra is Egerben katonáskodott 1553-ban háromlovas, majd ötlovas, 1554-ben már hatlovas tisztként. Vitézsége elismeréseként 1556. november 1-én Ferdinánd király adományban részesítette a hűtlenné lett Bebek György solti székben lévő birtoka, Révfalu (akkor a mai Solt mellett, a Duna bal partján volt) és Izsákpuszta (Dusnoktól délre) tekintetében. Egy 1557-ben íródott nádori oklevél mint királyi embert említette. Ebben az évben az egri Piac utcai házadózók listáján írták össze. Két másik társával, Sziny Ráfael egri udvarmesterrel és Baksay Tamás katonatiszttel 1558-ban 208 kepe gabonát vásárolt Parasztbükkfaluban. 1559. február 3-án, amikor Ferdinánd király Filep Demeternek és öt társának adományozta a kalocsai érsekség és káptalan Pest és Solt vármegyében fekvő 19 faluját és Kalocsa városát azzal a feltétellel, hogy a javakat addig élvezik a megajándékozottak, amíg a kalocsai érseki széket be nem töltik, az egyik javadalmazott az öt személy közül Kamuthy Balázs volt, aki akkor már nyolc lovas katona tisztjeként szolgált Egerben. 1560-ban is még az egri várban katonáskodott.

Kamuthy Balázs később Egerből Erdélybe költözött át és jelentős katonai sikereket ért el Izabella és János Zsigmond oldalán, s érdemeiért nagyobb erdélyi birtokokhoz jutott. Az uralkodó 1569. március 10-én a Torda vármegyei Szent László (ma: Tordaszentlászló), Oláhfenes (ma: Magyarfenes), Szentmihálytelke (ma: Szentmihály), Magyar és Oláh Tótfalu (ma: Kolozstótfalu) falvakat egészen, továbbá részben Tamásfalva, Topaszentkirály, Mezőújlak és Velkér (ma: Mezővelkér) Kolozs vármegyei birtokokat adományozta neki. Ezen kívül a felesége, Szentgyörgyi Erzsébet révén birtokolta a drági kastélyt is. Szendy György, Dobó István gönci tiszttartója 1569. június 1-én urának írt levelében többek között azt említette meg, hogy Kamuthy Balázs fegyveresei hajtották el a Habsburg-párti Fántsy János ménesét.

A Kamuthy családnak Magyarországon „egri” előneve volt, Erdélyben Kamuthy Balázs a „drági”, majd a „Szent László-i” nemesi előnevet használta. 1578-ban Báthory Kristóf, erdélyi vajda által adományban részesült. 1582. március 28-án Rudolf király új adomány címén egy egri kúria, a Heves vármegyei Alattyán (ma: Jász-Nagykun-Szolnok megye) és Kér (ma: Pótkérpuszta, Alattyán mellett), a Pest vármegyei Alberti (ma: Albertirsa része) és Mikebuda, a solti székben lévő Dömsöd, Szenttamás (ma: Dömsöd mellett), Izsákpuszta és Révfalu, a Nógrád vármegyei Heréd (ma: Heves megye) és a Békés vármegyei Kamut birtokok tekintetében erősítette meg a néhai Kamuthy Balázs István, Farkas, Balázs (aki fiatal korában szintén Egerben katonáskodott) és Kristóf nevű fiainak, továbbá István fiának, Jánosnak a tulajdonjogát.

A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés

Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.