108. Franciscus de Bysan, olasz kőműves
Az 1552. júniusában érkezett új kőművesmester, Andreas Fontana csoportjához tartozott Franciscus de Bysan is. Később, augusztus 27-én Fontana mester, nyilván az oszmánok közeledésének hírére, részben betegsége miatt is kőfaragói és kőművesei nagy részével együtt visszatért Bécsbe. Franciscus de Bysan azonban, feltehetően Dobó István erős unszolására, az egri várban maradt hét olasz társával együtt. Hatan voltak kőművesek két kőfaragó mellett. Az ostrom előtt sütőkemencéket raktak, majd az ostrom idején a hirtelen szükségessé váló munkákat, helyreállításokat végezték el: ágyúállásokat falaztak, a lőporraktár felrobbanása után a malmot és a pékkemencéket állították helyre, valamint földalatti ellenaknát készítettek. „Éjjel-nappal nem volt nyugvásunk… Nyolcan voltunk kőművesek és nagy baj lett volna, ha a mi munkánk nem lett volna, mert amikor romba dőlt a malom, nagy hirtelen helyreállítottuk és kemencéket is készítettünk kenyérsütéshez, ha pedig a falakon ágyúállásokat kellett építeni és földalatti aknákat kellett készíteni, szükség is volt a nyolc kőművesmesterre” – írták a kőművesek 1555. február 3-án kelt levelükben.
Helytállásukért nem részesültek külön jutalomban, holott az ostromban részt vett katonákat és mesterembereket a várkapitány jutalmazásra terjesztette fel. Tinódi sem említi őket. Az ostrom alatt és után a napszámból levonták az ellátmányuk értékét, ahogy az egri várhoz tartozó katonaság tagjainak is. Feltehető, hogy vagy nem volt meg a jó viszony Dobó és az itáliai kőművesek között, vagy egyszerűen a tényleges védelmi harcokban a többiektől eltérően nem tudtak vagy nem akartak részt venni a talján mesteremberek.
A várvédő egri hősök névsora
Megtekintés
Forrás: Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név” = Agria XXXIX. Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis – Eger, 2003.